A szuperrezolúciós (szuperfeloldású/felbontású) mikroszkópia megvalósítói, Stefan Hell, Eric Betzig és William E. Moerner számára odaítélt kémiai Nobel-díj 2014-ben, és az ultrakrió-elektronmikroszkópia kidolgozói, Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson 2017-es Nobel-díja egyaránt arra utal, a molekuláris biológia és genetika mellett a mikroszkópia is virágkorát éli. Ezt mutatja a már több évtizedes múlttal rendelkező nagy mikroszkópos konferenciák mellett gombamódra szaporodó, mikroszkópos technikákhoz köthető mikroszkópos rendezvények, iskolák népszerűsége is.
Igaz, a mostani időszak különösen a nagyobb rendezvényeknek sok kárt okozott. A 2020-ra tervezett európai mikroszkópos konferenciát le kellett mondani, a Bécsben az idei legnagyobbnak szánt „Joint Meeting of Dreiländertagung & Multinational Congress on Microscopy 22–26 August 2021” is csak virtuálisan valósult meg, a tervezett 2-3 ezer helyett valamivel több, mint 700 résztvevővel.
A rendező 12 ország egyike Magyarország volt, pontosabban a Magyar Mikroszkópos Társaság, melynek tagjai ha nem is nagy számban vettek részt, de szép sikereket értek el.
Összesen 4 poszterünk volt, ebből egy szegedi (első szerzője Domonkos Ildikó), egy pécsi (Erdélyi Anita mutatta be) eggyel a KOKI-t képviselte Orosz Áron TDK hallgató, és a Solymosi Kata (ELTE) mint témavezető által bemutatott, Richard Hembrom első szerzőségű poszter az LS1 szekcióban elnyerte a poszterdíjat.
Prokop Suzanne beküldött anyagát rövid előadásra választották ki az üléselnökök. Nem csak előadása volt igen jól felépített, a kérdésekre is azzal a magabiztossággal válaszolt, amit csak alapos tudás adhat.
Pécz Béla (EK MFA) az egyik anyagtudományos szekcióban, Cserép Csaba pedig az IM6 műszer-módszerfejlesztési szekcióban meghívott előadók voltak. Mindketten igen szép előadást tartottak és utána számos kérdésre válaszoltak.
Hárman – Lábár János (EK MFA), Solymosi Kata (ELTE) és Kittel Ágnes (KOKI) – üléselnökök voltak.
A tudományos program osztrák szervezői és a konferenciaszervező cég (Conventus) mindent megtettek, hogy a virtuális konferenciát élővé és szórakoztatóvá varázsolják. Azonban hiába muzsikált a honlap (csak addig, ameddig valaki hallgatni akarta a bécsi muzsikát), voltak, és nem csak az idősebb generáció tagjai között, akiknek nem sikerült csatlakozni néhány programhoz. Sajnos, ezek között tudományos programok is akadtak, köztük a virtuális poszterek megtekintése is, ami azért is sajnálatos, mert valóban jól lehetett a szerzőkkel beszélgetni. Megjegyzendő, hogy bár a szervezők szekciónként adtak ki poszterdíjakat, a poszterek száma mégis jóval kevesebb volt, mint várták.
A konferenciával kapcsolatban feltétlenül meg kell említeni azt is, hogy a tudományos programok és a számos, sok esetben nagyon hasznos céges előadás mellett különleges programok is voltak. Az egyik a cégekhez kötődik, akik 500 eurós díjú kvíz versenyt hirdettek meg, ahol a cégekhez ill. a mikroszkópos módszerekhez köthető kérdésekre kellett válaszolni.
Volt előadás neves bécsi közreműködőkkel, nap közben pedig jógakurzusok is, a testi-szellemi fittség megtartása érdekében. Népszerű volt a selfie-verseny, és természetesen a mikroszkópos rendezvények elmaradhatatlan, mikroszkópos felvételek számára kiírt versenyét, most „Művészet a tudományban” néven, meghirdették. A verseny győztese Solymosi Kata „Microscopic monkey” képe lett!
Összességében véve azt mondhatjuk, ha itthonról is, de sok kiváló előadást hallhattunk, és azok, akik komolyan vették a részvételt, bőven találhattak lehetőséget személyes kapcsolatok létrehozására, együttműködések kezdeményezésére, ha sörözésre, közös vacsorára nem is.
Azok a résztvevők pedig, akik későbbi virtuális és/vagy hibrid konferenciák szervezését vállalják majd, sok tanulsággal lehettek gazdagabbak. Az egyik legfontosabb ezek közül talán az, hogy a résztvevők számára nem csak a tudományos és egyéb programokat kell jól megszervezni, de vonzó és könnyed módon bemutatni azt is, hogyan használhatják úgy a honlapot, hogy megtalálják az ott rejtőző lehetőségeket.