Kristóf Zoltán, ELTE
Idén augusztus 25 és 30 között rendezték meg Koppenhágában az Európai Mikroszkópos Kongresszust.
A Technoorg Linda cég mellett (Szigethy András és csapata), mindössze nyolc MMT tag volt jelen. Öten posztert mutattak be, de előadást most senki sem tartott. A kongresszus helyszíne a város szélén fekvő hatalmas kiállítói komplexum a Bella Center volt, aminek csak egy részét töltötte meg a mikroszkóposok csapata. A helyszín és a szervezés is jó volt, bár a konferencia információs hátterét biztosító szoftver sokszor akadozott, és a használata sem volt teljesen logikus. Az öt teremben és a hatalmas plenáris előadóban zökkenőmentesen zajlottak az előadások, a résztvevők innen a kiállítók standjait, posztereket, büfé asztalokat, pihenőhelyeket magába foglaló hatalmas térbe léptek. Az asztalokon mindig volt gyümölcs, magvak, kávé, tea, víz. Sosem volt zsúfoltság, sem a nagy központi térben, sem az előadókban (legalábbis azokban nem, ahol én voltam). Minden nap egy plenáris előadással kezdődött, ezután következtek az anyagtudományi, élettudományi és képalkotási szekciók. A dél körüli ebédszünetben a kiállító cégek egy-egy előadását is meg lehetett hallgatni. (Sajnos egyre ritkábban adnak ebédcsomagot a bemutatóik mellé.)
Én természetesen a élettudományi és az imaging/képalkotó eljárásokkal foglalkozó szekciókat látogattam. Növényi témában csak egyetlen előadás volt, sajnos ez sem volt kiemelkedő. Elég szorgalmasan végigültem a konferenciát, ami a számomra a következőkről szólt: FIB-SEM, Plazma FIB-SEM, Cryo-CT, vEM, CLEM, Array Tomography, Röntgen MicroCT, CLSM, STORM, AI, ML, szegmentáció. Amúgy teljesen megfiatalodva éreztem magam, úgy néztem körül, mint amikor a szocializmus idején először kijutottam nyugatra egy konferenciára. Csak az akkori izgatott reményt váltotta fel most valami sztoikus nyugalom, ami azért nem csak a korom miatt volt.
Nagyon jó előadásokat hallottam, iszonyú sok munkával, együttműködés és felszereltség támogatta eredményekkel. Még a PhD hallgatók döntő többsége is nagyon jó előadást tartott. Sok korszakalkotó új dolog (technikailag) ugyan nem volt, és talán számomra az volt a legérdekesebb, hogy az un. Ultrastructure Expansion Microscopy révén milyen hihetetlen részletességgel tudták a centriólum szerkezetét feltérképezni. Az a sok szép 3D rekonstrukció amit láthattam, már akkor is megérte, ha nem is voltam mindig tisztában a szakmai, biológiai jelentőségével. Ahogy azonban ezek a technikák egyre finomodnak, egyre többet tudunk meg a struktúrák (legyenek bár sejtek, sejtorganellumok vagy molekulák) kapcsolatairól és dinamizmusáról. Amint a vizsgált 3D térben a struktúrák száma, alaki bonyolultsága nő, úgy válik egyre nehezebbé annak “kiszínezése”szegmentálása, az egyes képletek követése. Sok erőfeszítés történt ez irányú automatikus szoftverek kifejlesztésére, de úgy tűnik, még a gépi tanulás (Machine Learning) sem oldotta meg ezt a feladatot. Bementem egy kifejezetten ezzel foglalkozó szekcióra is, de mikor már a negyedik előadásból sem értettem semmit, kijöttem. A grafikonok, bonyolult matematikai képletek, modellek nem az én világom, de bizonyára ez a továbblépés egyik fontos tényezője. A mesterséges intelligencia segítségével ma már olyan fluoreszcens képeket lehet generálni a szövet és a festés megadásával, hogy az nem különböztethető meg a valóditól. Ehhez persze óriási adatbázist kellett létrehozni (www.proteinatlas.org).
Azért esténként a városban körbenézni is volt idő, és Koppenhága – különösen annak, aki a modern építészetet szereti – különleges élmény.
Czigány Zsolt, HUN-REN EK-MFA
Az ELTE doktoranduszaival, Windisch Márkkal és Olasz Dániellel, aki munkatársam is az MFA-ban, hárman képviseltük az anyagtudományok területén kutató magyar mikroszkóposokat. Mindhárman poszteren mutattuk be eredményeinket. Jól éreztem magam a konferencián, és elég sokan (kb. 8-an) voltak látogattak el a poszteremhez és tettek fel kérdéseket.
Nagyon tetszett a Thermo Fisher új „Iliad” mikroszkópjának bemutatója, és egy másik mikroszkóp bemutatójára is elmentem.
Nagyon vegyesek azonban érzéseim az előadásokkal kapcsolatban. Gyakori volt, hogy a meghívott vagy plenáris előadók úgy adtak elő, mintha csak azokhoz beszélnének, akik ismerik azt a témát, amiről beszélnek, pedig a helyzet ettől igen távol állt. Szerencsére volt olyan plenáris előadó, aki erre is gondolt. Így a pénteki plenáris előadást a neurális hálózatok összekapcsolhatóságáról jobban megértettem, mint az előző napi előadást, ami pedig egy sokkal technikaiabb téma volt.
Soós Ádám PhD hallgató, SE Anatómia, a MMT 2024 Fiatal Előadói díjának győztese, akinek részvételével az MMT is támogatta
A rendezvény kiemelkedő tudományos és szakmai színvonalat képviselt, és számos lehetőséget nyújtott a mikroszkópiával kapcsolatos új technológiák és módszerek megismerésére.
A kongresszus második napján mutathattam be saját kutatási eredményeimet. A téma (Transzdifferentia-tion of human dental pulp-derived mesenchymal stem cells into neurosphere forming neurons and trans- plantation into aganlionic hindgut) iránt érdeklődőkkel számos szakmai kérdést megvitattunk, és értékes visszajelzéseket kaptam. Ez nemcsak prezentációm fejlesztéséhez, hanem további kutatási irányok kidolgozásához is hozzájárult.
A kongresszus során több iparági szereplővel is megismerkedtem, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy új technikákat sajátítsak el. Két workshopon is részt vettem, amelyek különösen hasznosnak bizonyultak: Oxford Instruments workshop az elektronmikroszkópos detektorok használatát-alkalmazási lehetőségeit, a TESCAN workshop pedig a cég legújabb elektronmikroszkópját és alkalmazási lehetőségeit ismertette, amelyek hasznosak lehetnek a jövőbeni projektekben.
Két új szoftver bemutatóján is részt vettem. Az Arivis (Zeiss) szoftver új lehetőségeket kínál a képfeldol-gozásban, különösen nagy mennyiségű adat kezelésében és a háromdimenziós képalkotásban, az Amiro (ThermoFisher Scientific) szoftver újszerű megoldásokat az adatelemzés és mikroszkópos képalkotás terén.
A 2024-es Európai Mikroszkópos Kongresszus tudományosan, szakmailag és szociálisan is rendkívül jövedelmező esemény volt számomra. Az új ismeretek, kapcsolatok és technológiai fejlesztések mind hozzájárulnak a jövőbeni kutatási munkám előmozdításához.